a fenntartható fogyasztás kutatási eredményei szerint a szerényebb életmód környezetbarátabb-

 A fenntartható fogyasztásról és termelésről rendeznek konferenciát január 21-én, pénteken. Az esemény a Budapesti Corvinus Egyetem vezetésével és több hazai egyetem és kutatóintézet részvételével az utóbbi két évben lezajlott program záró rendezvénye. A konferencián nyitóelőadását őexcellenciája Siri Ellen Sletner, Norvégia a fenntarthatóság iránt elkötelezett budapesti nagykövete is.

A program célja az volt, hogy több tudományterület összekapcsolásával olyan összefüggéseket tárjanak fel, amelyek a fogyasztás és termelés fenntarthatóbbá tételét segítik, a hazai gazdaság és -társadalompolitikát javaslatokkal támogatják.

A projekt záró eseménye nyilvános, várnak minden érdeklődőt. 

Szükség van az információra és tudatformálásra

Prof. Hofmeister és társainak kutatása azt mutatta, hogy az emberek a társadalmi megítélés miatt és reklámokkal teli környezetből kiindulva, késztetésnek érzik a fogyasztást és vásárlást, még akkor is, ha sokan tisztában vannak annak környezeti következményeivel, illetve azzal hogy nem biztos, hogy feltétlenül szükséges terméket vásárolnak. Nem tartják fontosnak az egyéni környezettudatos magatartás szükségességét és annak hatását, hogy az egyén magatartása nagy valószínűséggel változásokat indítana el a jelenlegi társadalmi környezetben.

A kutatás során érdekes eredmények kerültek napvilágra. Csutora Mária és társai a magyar háztartások környezeti hatását az ökológiai lábnyom számításával vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a társadalom legszegényebb 30%-a ma a környezet eltartó képességének határán belül él, még akkor is, ha nem környezettudatosak fogyasztási szokásaik, ugyanis az alacsony jövedelmi szinthez alacsonyabb környezetterhelés társul. A leggazdagabb 30% között jellemző a környezettudatosság, azonban ezzel együtt nagyon magas fogyasztásuk környezetterhelése, amelynek jelentős része a szabadidő eltöltésével, a húsfogyasztás magasabb szintjével, a nagyobb területű lakásokkal áll összefüggésben. A fogyasztás környezetterhelését vizsgálva megállapítható, hogy túlléptünk a természetes eltartó képesség határán, de az eredmények alapján, létezik egy társadalmi szegmens - kb. a lakosság 30-40 százaléka - amely a környezettudatos magatartás és fogyasztási minták gyakorlásával hatékonyan csökkenteni tudná a fogyasztásunk környezetterhelését, mivel az ő ökológiai lábnyomuk a biokapacitás határán helyezkedik el. Ennél a rétegnél a legnagyobb szerepe a tudatformálásnak lenne. 

Legfontosabb érték a boldogság

Ezenkívül, egy ezerfős reprezentatív felmérés alapján, amely a fogyasztási szokásokat vizsgálta összekapcsolva az emberi boldogság és elégedettség kérdésével, arra az eredményre jutottak, hogy az emberek nagy része az egészséget az egyik legfontosabb értéknek tartja, ugyanakkor megjelent az anyagi érdekek és a siker motiváló hatása is. Arra a kérdésre, hogy mitől félnek és érzik magukat boldogtalannak leginkább, az a válasz született, hogy a válaszadók többsége azoktól a dolgoktól tart a leginkább, amelyekre ő is közvetlen hatással lehet. Ilyen például a társadalmi elszigeteltség, a magányosság vagy a munkanélküliség.

Azt is fontos kiemelni, hogy a környezettudatos attitűd és magatartás nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a fenntarthatóság keretein belül legyen fogyasztásunk környezeti hatása. Sok esetben a természetközeli életmódot folytató és mérsékelt fogyasztással élők kisebb a környezeti hatással rendelkeznek, mint a fenntarthatóság fogalmával tisztában lévő, környezettudatos magatartást folytató emberek. A kutatásban az egyetemisták környezettudatos magatartását vizsgálva azt találták, hogy az egyetemisták tudatában vannak fogyasztásuk környezeti hatásainak és megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a környezettudatos megoldások terén, de ez nem mindig vezet megvalósult cselekvéshez. Ennek a hátterében a családi háttér, az anyagi függőség és a külső infrastrukturális feltételek korlátozó hatása áll. 

A projekt részletes ismertetője és a konferencia programja az alábbi oldalon található:

http://www.sustainable.consumption.uni-corvinus.hu/index.php?id=27114
 


Közérdek: A hulladék érték, feldolgozása profitot termel, és munkahelyeket teremt.